A (tűzi)fa víztartalma

A tűzifa víztartalma és minősége
Szakmai alapismeretek

A tűzifa víztartalma és minősége

Miért kell egy évvel korábban tüzelőt vásárolni, mint kályhát vagy kandallót építtetni — és miért múlik ezen a tüzelés hatásfoka, a károsanyag-kibocsátás, sőt a garancia is.

1. Miért kell egy évvel korábban megvenni a tüzelőt?

A környezetkímélő fatüzeléshez a berendezés helyes technikai kivitelezésén kívül elengedhetetlen az elegendő égéslevegő biztosítása, a megfelelő kéményhuzat — és nem utolsósorban a tűzifa minősége. A tűzifa minőségét a fa fajtájánál is lényegesen nagyobb mértékben a víztartalma határozza meg. Ez egyszerre költségbefolyásoló és a kibocsátott környezetterhelő anyagok mennyiségét meghatározó tényező.

A jó hatásfok, a kátrányosodás elkerülése és az alacsonyabb környezetterhelés érdekében a felhasznált tűzifa víztartalma ideálisan 15%, de legfeljebb 20% lehet — szemben a frissen kivágott fa akár 50%-ot is meghaladó víztartalmával. Ezt az állapotot a feldarabolt tűzifa másfél éves, fedett, szellős helyen történő tárolásával lehet elérni.

Mi történik, ha mégis nedves fával tüzelünk? 20% fölötti víztartalom esetén nemcsak a fűtőérték romlik — vagyis jóval több fát kell elégetni ugyanannyi meleg eléréséhez —, hanem a károsanyag- és szállópor-kibocsátás akár 4–6-szorosára is nőhet. Emellett több vízgőz csapódik le a kéményben és a járatokban, ami növeli a kátrányosodást és a kéménytűz kockázatát — és a legtöbb gyártó, kályhaépítő garanciavállalása is megszűnik ilyen üzemeltetés mellett.

2. Mit jelent pontosan a "víztartalom"?

A víztartalom önmagában nem egyértelmű fogalom — meg kell adni, mihez viszonyítjuk. A tüzelőberendezések építői, gyártói és használói a bruttó nedvességtartalmat szokták érteni alatta: a tűztérbe tett tűzifa hány százaléka víz.

Például: ha egy frissen vágott, 100 kg-os tűzifa-mennyiséget teljesen kiszárítanánk, abból kb. 47 liter (47 kg) vizet kellene elpárologtatnunk. Ez a 100 kg-hoz viszonyítva 47%-os víztartalmat jelent. A száradás egy része mindig a tűztérben, égés közben is végbemegy — a fa fűtőértékének közel felét felhasználva —, mielőtt a fa 230 °C fölött fagázra és faszénre bomlana. Csak ez után indulhat meg a tényleges égés.

A vásárlás időzítése is számít: a tavasszal megvásárolt, télen kitermelt fa a fa téli "pihenőidőszaka" miatt kb. 10%-kal kevesebb vizet tartalmaz, mint az ősszel vásárolt, vegetációs időszakban kivágott fa. A téli kitermelésű fa vásárlásának másik előnye, hogy hosszabb idő áll rendelkezésre a szabad levegőn történő szárításra — egy nyári szezon azonban nem elég: a friss fát a következő év őszéig, tehát másfél évig kell száradni hagyni.

Tárolási szabály: a fát mindig fedett, de szellős helyen tároljuk. Zárt, nem szellőző helyiségben a farakás befülled, és gyakorlatilag nem, vagy csak alig veszít a víztartalmából.

3. Víztartalmi fokozatok

A tűzifa víztartalmát (nedves bázisra vonatkozó, bruttó víztartalom) az alábbi fokozatokba szokás sorolni:

Fokozat megnevezése Bruttó víztartalom
Abszolút száraz (elvi) 0%
Légszáraz 10,7%
Légnedves / Félszáraz / Rosttelített állapot kályhaméretezési szabvány szerinti átlag 15,0% – 23,1%
Félnedves / Élő nedves 33,3% – 47,1%
Abszolút nedves frissen vágott fa 58,0%

A kályhaméretezési szabvány a fűtőérték számításánál a légnedves–félszáraz–rosttelített tartományhoz tartozó (kb. 15–23%) átlagos víztartalommal számol — ez az a tartomány, amelyet a gyakorlatban 15–20%-nak szoktunk nevezni, és amelyre a méretezés is épül.

4. Milyen fajtát vegyünk?

  • Bükk Fülledésre hajlamos, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de így is hosszabb időt igényel a kiszáradáshoz. Kérge alig van, hamuja az átlagnál több. Megfelelő kezelés és szárítás mellett kiváló a fűtőértéke.
  • Tölgy Magas fűtőértékű fafajta, kérge vastagabb a bükknél, jól hasad. Az egyik legjobban használható fajta, nemcsak tüzelésre.
  • Gyertyán Nagyon vékony kérgű, sűrűsége miatt kedvelt. Időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után nehéz hasogatni, és szintén hajlamos a fülledésre. Igen jó a fűtőértéke.
  • Cser Jól beindított tűznél sokáig tartja a parazsat. Az egyik legnehezebb fafajta, fülledésre hajlamos, ezért hasogatni kell (ez általában könnyen megy). A legtöbb időt igényli a száradáshoz — enélkül gyakorlatilag csak parázslik.
  • Akác Félig nyers állapotban is viszonylag jól ég, mert víztartalma eleve alacsonyabb más fajtáknál — emiatt is közkedvelt tűzifa. Jól, könnyen hasad, bár akadnak kemény, göcsös darabok. Vastag kérge száradáskor leválik (ez piszkít), de szárazon kiváló gyújtósnak való.

5. Ha egyáltalán nincs, vagy kevés a száraz tűzifánk

Ilyenkor a pénztárcát és a tüzelőberendezést egyaránt kímélheti a 6–8% víztartalmú, magas fűtőértékű fabrikett vagy pellet használata — feltéve, hogy a tüzelőberendezés alkalmas ezek eltüzelésére.