Helyszínen épített fatüzelésű fűtőberendezések

Helyszínen épített fatüzelésű fűtőberendezések
Szakmai alapismeretek

Helyszínen épített fatüzelésű fűtőberendezések

Kazán, kályha vagy kandalló? Milyen berendezés-típusok léteznek, miben különböznek, és miért nem mindegy, melyiket választjuk.

1. Mekkora a szilárd tüzelésű berendezés-állomány Magyarországon?

Hazánkban több mint egymillió "szilárd tüzelésű" kémény működik. Ezek nagyobb része — akár a fele is lehet — vegyes tüzelésű kazánt szolgál ki, a másik felét pedig a kályhák és kandallók teszik ki.

1 000 000+ szilárd tüzelésű kémény Magyarországon
~50% vegyes tüzelésű kazánt szolgál ki
~50 000 faelgázosító kazán működhet becslés szerint

A hagyományos vegyes tüzelésű kazán környezetterhelése — még ha tisztán tűzifával üzemeltetjük is — viszonylag magas, és nem alkalmas arra, hogy a 2020-tól EU-s szinten kötelezően előírt környezetvédelmi határértékeket betartsa. A kazánok közül a faelgázosító eljárással működők rendelkeznek a legjobb műszaki paraméterekkel: ezek füstgáz-áramoltatásra ventillátort alkalmaznak, ami a kémény természetes huzatán felül segíti az égéstermék eltávozását és az égés vezérlését. A kazánok előre gyártott ipari termékek, amelyek minden típusát külön bevizsgálják és minősítik forgalomba hozataluk előtt.

2. A kályhák és kandallók típusai

  • Vaskályha Gyakran még a mai, de különösen a közeljövőre előírt követelményeknek sem tud megfelelni. Olcsó ára miatt mégis elterjedten használják.
  • Nyitott tűzterű kandalló Manapság fűtésre igazán már nem, inkább csak látványnak működtetik.
  • Előre gyártott betétes kandalló Tűztere zárható, így jobban szabályozható — lehet légfűtéses vagy vizes hőcserélős típusú is. A különböző működésű és teljesítményű betéteket típusonként be kell vizsgáltatni.
Légfűtéses kandalló: főleg a telepítés helyiségének levegőjét fűti, de külön légvezetékkel a szomszédos szobák is elláthatók meleg levegővel.
Vizes hőcserélős kandalló: tulajdonképpen a lakótérbe telepített kazán — az általa előállított meleg vizet csővezetéken vezethetjük a radiátorokhoz, vagy felületfűtés esetén a padlóba, falba, mennyezetbe épített csőrendszerekbe.

3. A cserépkályha sajátosságai

A cserépkályhák külseje készülhet téglából vagy csempéből, illetve lehet vakolt is. Belső (tűztér és füstjárat) és külső (hőleadó felület) méreteiket minden esetben a helyiség hőigényéhez igazodva, előre meg kell tervezni.

A kályhák sugárzással melegítik a környező tárgyakat, falakat és élőlényeket — ugyanúgy, ahogy a Nap melegít mindent, amire rásüt. A mázas csempéből épült kályha akár több generáción át is használható, belseje évtizedek múlva is rekonstruálható, egy-egy kézműves darab értéke pedig az idő múlásával akár nőni is szokott.

Sugárzás vs. légfűtés: a légfűtés gyorsan ad le hőt, de a tüzelés beszüntetése után gyorsabban is hűl vissza. A sugárzó hőleadás lassabban melegíti fel a környezetet, de tömegétől függően 8–48 órán keresztül, fokozatosan adja le a tárolt hőmennyiséget.

Mind a kályháknál, mind a kandallóknál fontos a befogadó tér sajátosságaihoz és a megrendelő esztétikai igényéhez való igazodás — hiszen ez egy velünk élő "bútordarab" lesz, amely akár egy emberöltőn keresztül meghatározhatja otthonunk hangulatát.

4. Ami minden fűtőberendezésnél közös feltétel

Bármely fűtőberendezést is választjuk, mindegyik működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű égéslevegő biztosítása, valamint a keletkező égéstermék elvezetéséhez szükséges kéményhuzat megléte.

Tervezés számítógépes programmal Ennek a levegő–tűz–füst rendszernek (égéskörnek) az összehangolt működését számítógépes program segítségével kell megtervezni és ellenőrizni — ez nem hagyható a becslésre.