A háztartási tüzelőanyagokat elsősorban halmazállapotuk, illetve aszerint csoportosítjuk, hogy megújuló vagy fosszilis forrásból származnak-e.
| Halmazállapot | Fosszilis | Megújuló |
|---|---|---|
| Szilárd | szén (tőzeg, lignit, barna- és feketeszén) | fa (hasított hasáb, brikett, pellet) |
| Folyékony | olaj, petróleum, pakura | bioetanol, biodízel |
| Légnemű | földgáz, PB-gáz | hidrogén lehet megújuló |
| Elektromos áram | hálózati áram, ha fosszilis forrásból (szén, gáz, olaj) termelték | hálózati áram megújuló forrásból (víz, földhő, szél, biomassza); napelem |
Fontos árnyalat: a hálózati áram megújuló hányadának egyik gyenge pontja, hogy a megtermelt energia tárolása jelenleg csak nehezen vagy költségesen oldható meg. A napelemes energia megújuló, de a gyártás, szállítás és a néhány évtized utáni bontás/újrahasznosítás ökológiai lábnyomát is figyelembe kell venni.
2. Miért nem mindegy: fosszilis vagy megújuló?
A fosszilis energiahordozók elégetésekor olyan szén-dioxidot juttatunk vissza a légkörbe, amelyet a bolygó évmilliók, évmilliárdok alatt kötött meg és tárolt el. Ez a folyamatosan növekvő CO₂-kibocsátás jelentős szerepet játszik az éghajlatváltozásban és a légkör felmelegedésében. A megújuló energiaforrások ezzel szemben — közvetlenül vagy közvetve — a Nap energiájából, viszonylag rövid idő alatt újratermelődnek.
A légköri szén-dioxid-koncentráció 2016-ban lépte át tartósan a 400 ppm-es (milliomod rész) határt — ilyen magas értéket utoljára nagyjából 3 millió éve, a pliocén földtörténeti korban mértek. Ez a szint akkor évezredeken át stabilan fennállt, míg napjainkban rendkívül gyors ütemben növekszik.
Energiaforrásaink értékelésekor egyre fontosabb a teljes életciklus — kitermelés, előállítás, felhasználás, majd újrahasznosítás — során keletkező ökológiai lábnyom figyelembevétele is, nem csupán a felhasználás pillanatában mért kibocsátás.
3. Milyen káros anyagok keletkeznek égetéskor?
Tüzelőberendezésekben a legfontosabb figyelendő kibocsátások:
- szén-dioxid (CO₂)
- szén-monoxid (CO)
- kén-oxidok (SO₂, SO₃)
- nitrogén-oxidok (NO, NO₂)
- szálló por (PM10, PM2,5 — jellemzően korom)
- szerves széntartalmú gáz (el nem égett fagáz)
A korom, a szén-monoxid és a fagáz kellően magas hőmérsékletű, jól előmelegített égéslevegővel működő tűztérben szinte tökéletesen elégethető — ezzel egyszerre nő a hatásfok és csökken a káros anyag kibocsátás. A tűztér hőmérsékletének túlzott emelése ugyanakkor a nitrogén-oxidok mennyiségét növeli, tehát van egy optimális tartomány, nem „minél forróbb, annál jobb”.
4. Miért környezetbarát a fa tüzelése?
A tűzifa kéntartalma jellemzően 0,1% alatti, ami megegyezik a kéntelenített földgázéval. Összehasonlításként a szén kéntartalma 1–3,5%, a lignité 1,5–5% körül alakul.
A fatüzelés valójában 80%-ban gáztüzelés: a tűzifa 230 °C felett elbomlik, az így keletkező fagáz elégetése biztosítja a felszabaduló hőmennyiség kb. 80%-át, a maradék 20%-ot pedig a visszamaradó faszén égetése adja. Ez az oka annak, hogy a helyesen, kellő hőmérsékleten és megfelelő levegőellátással eltüzelt fa viszonylag tiszta égésű, környezetbarát tüzelőanyagnak számít.
A tökéletes égéshez az égéslevegő és az éghető anyag minél alaposabb keveredésére van szükség: ez gáznemű tüzelőanyagnál a legkönnyebb, folyékony halmazállapotnál (porlasztással) már nehezebb, szilárd anyagnál pedig a legnehezebb elérni — épp ezért kulcsfontosságú a tűztér helyes kialakítása és a helyes tüzelési technika.
5. Amit soha ne tegyünk a tűztérbe
Tilos elégetni A lakkozott, fényes vagy színes papírt, bármilyen anyaggal kezelt bontott vagy hulladék fát, a lehullott lombot, háztartási rongyot, műanyagot, gumiterméket vagy a használt sütőolajat — még ha jól égne is, ez nem tüzelőanyag. Égetésük során mérgező anyagok keletkeznek, és a szemét, hulladék égetése Magyarországon jogszabályba ütköző szabálysértés.
A hatóság a jogszabályi előírások megszegésével, engedély nélkül végzett nyílt téri égetésért 100 000 Ft-ig, háztartási tüzelőberendezésben történő tiltott égetésért pedig 300 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki.
