A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestületének Alapszabálya
Valamennyi, a legutóljára a 2018. március 3-ai közgyűlésen elfogadott módosítással egységes szerkezetben.
I. Általános rendelkezések
2/1–2/3. A civil szervezet mint társadalmi szervezet alapításakor, az 1989. évi II. törvény szerinti egyesület, a jelen Alapszabályban rögzített célokért munkálkodó, a cserépkályha- és kandallóépítő és -gyártó szakma gyakorlására a Magyar Köztársaságban a hatályos jogszabályok szerint jogosult, és azt legalább 5 éve jogszerűen gyakorló, az Alapszabályt elfogadó személyek, mint rendes tagok országos szerveződéseként jött létre.
A jelen, módosított Alapszabály keltekor a szervezet a Ptk. (2013. évi V. törvény) és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Cvtv.) alapján Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, nyilvántartott tagsággal rendelkező, nem közhasznú szervezet — a Ptk. 3:63. §-a szerinti egyesület. A nevében az „Ipartestület" kifejezést használja. Célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére a Ptk. 3:63. § (3) bekezdése alapján jogosult.
3. Az Ipartestület célja, hogy szervezze, felmérje a hazai kályha- és kandallóépítő és -gyártó szakmát, együttműködést alakítson ki a társszakmák országos civil szervezeteivel, szakemberek tapasztalatai révén elősegítse a szakma megbecsülésének folyamatos fejlesztését, a szakmai tapasztalatcserét, összegyűjtse és ismertesse a szakmára vonatkozó hatályos jogszabályokat, és elősegítse az egységes szakmai követelmények tagok általi megtartását, valamint a szakmával kapcsolatos alapvető fontosságú (oktatási-képzési, munka- és tűzvédelmi, műszaki, gazdasági és iparvédelmi, önsegélyező-jóléti, szakmai etikai és érdekvédelmi) feladatok jogszabályi keretek közötti meghatározását, betartását, illetve közvetlen ellátását.
Az Ipartestület tevékenysége (4–5. pont)
- ellátja a jogszabályok által rábízott feladatokat, gyakorolja a számára meghatározott jogköröket
- részt vesz tagjai és azok dolgozói szakmai- és érdekvédelmi tevékenységének ellátásában
- figyelemmel kíséri a szakmát érintő jogalkotási és jogszolgáltatási eseményeket, gazdasági folyamatokat
- rendszeres tanácskozásokat és előadásokat szervez a fővárosban és az ország más helységeiben
- folyamatos jogszabály- és jogalkalmazás-kritikai tevékenységet végez
- állást foglal és javaslatokat tesz, azokat nyilvánosságra, a törvényhozás, közigazgatás tudomására hozza
- vállalkozási segédleteket dolgoz ki (szerződéstervezetek, átadási jegyzőkönyvek, használati utasítás, jótállási kötelezettség)
- szakmai vita esetén szakmai segítséget nyújt; típusterveket, ajánlott munkanorma- és díjtarifát dolgoz ki
- tanulmányutak, tapasztalatcserék és szakmai konferenciák rendezésével segíti a szakma fejlődését
- hozzájárul az energiatakarékosság és a környezetvédelem hathatós megvalósításához
- elősegíti a szakember-utánpótlás biztosítását
- összehangolja a nemzetközi szakmai együttműködésben való részvételt, képviseli a hazai szakmát az EU társszervezeteiben
6. Az Ipartestület céljai elérése érdekében bevételeivel gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek megfizetni; az Ipartestület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. A vagyon a tagok által fizetett díjakból, valamint jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az elnökség külön határozata mellett, a Melléklet szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (így gazdasági társaságot alapíthat, abban részt vehet).
7. Az Ipartestület jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok kimondják megszűnését; az arra jogosult szerv megszünteti; megvalósította célját vagy célja megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; illetve ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt — minden esetben feltéve, hogy a vagyoni viszonyok lezárását követően a bíróság az Ipartestületet a nyilvántartásból törli. Jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezői igények kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja.
8. Az Ipartestület jogi személy.
II. Az Ipartestület szervezete
A tagság feltételei
- Rendes tag Minden olyan természetes személy, aki a TEÁOR'08 szerinti releváns tevékenységi körön belül a cserépkályha- és kandallóépítő és -gyártó szakma gyakorlására Magyarországon jogosult, azt a tagfelvételt megelőzően legalább 3 éve jogszerűen gyakorolja, és legalább 1 éve az Ipartestület pártoló tagja.
- Pártoló tag Egyedi elbírálás alapján minden olyan jogi és természetes személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely (aki) elfogadja az Alapszabályt, kinyilvánítja belépési szándékát, és vállalt módon és mértékben vagyoni hozzájárulással kíván részt venni az Ipartestület tevékenységében.
Szervek áttekintése
| Szerv | Meghatározás |
|---|---|
| Közgyűlés | A tagok összessége; az Ipartestület legfelsőbb szerve. |
| Elnökség | Az Ipartestület választott ügyvivő testülete: 1 elnök, 1 alelnök és további 5 elnökségi tagból álló, hét tagú, állandó testület. |
| Bizottságok | Összetételüket és működési rendjüket a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. |
| Tisztségviselők | A rendes tagok sorából választott elnök, alelnök, további elnökségi tagok és a számvizsgáló. |
| Megbízottak | Az Ipartestület ügyvezető titkára és jegyzője. |
Elnökség működése és feladatköre (18/1–18/2)
Az elnökség naptári negyedévenként legalább egy alkalommal ülésezik. Legalább négy tagja jelenlétében, egyúttal az elnök vagy az alelnök kötelező részvétele mellett határozatképes; döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza — szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
- az Ipartestület napi ügyeinek vitele, saját hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala
- a rendes közgyűlés összehívása (legalább 30 nappal korábban, napirenddel)
- a tagok több mint felének írásbeli javaslatára, vagy saját határozata alapján a rendkívüli közgyűlés 30 napon belüli összehívása
- a közgyűlés kellő előkészítése, beszámolók, éves költségvetés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése
- szakmai összejövetelek szervezése, munkacsoportok szervezése, előadók felkérése
- a szakma egészét érintő felvetések, javaslatok érdemi megválaszolása 15 munkanapon belül
- döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe (pl. vagyonkezelés)
- bankszámla feletti rendelkezés szabályainak megállapítása
- javaslattétel az ügyvezető titkár személyére, a jegyző és az ügyintéző adminisztrátor megbízására
- első fokú döntés a tag felvételéről, illetve kizárásáról
Tisztségviselők (19–24. pont)
- Elnök Az elnökség tagja, elnököl a közgyűléseken, az elnökség ülésein és a szakmai összejöveteleken. Képviseli az Ipartestületet hatóságok, más szervezetek és személyek előtt; felügyeli az Alapszabály, az SZMSZ és a belső határozatok megtartását. Közvetlenül gyakorolja a tagnak, illetve tisztségviselőnek nem minősülő személyek feletti munkáltatói jogokat.
- Alelnök Az elnökség tagja. Az elnök jogkörét annak akadályoztatása esetén ideiglenes jelleggel gyakorolja, köteles a naprakész tagnyilvántartás vezetésére.
- Számvizsgáló Az Ipartestület tisztségviselője, gondoskodik a jogszerű gazdálkodás ellenőrzéséről; ennek érdekében bármikor megtekintheti a könyveket és iratokat. Megállapításait a rendes közgyűlésen, valamint szükség szerint (de évente legalább egyszer) az elnökség ülésén jelenteni köteles.
- Ügyvezető titkár Amennyiben a közgyűlés kétharmados szavazattal úgy dönt, az Ipartestület mellett ügyvezető titkár működik — a közgyűlés megbízottja, az Ipartestület alkalmazottja.
- Jegyző Az elnökség által az Ipartestület jogi feladatainak ellátásával megbízott, jogi szakvizsgával rendelkező személy. Ellátja az Ipartestület jogi ügyeit, jogi véleményt ad a közgyűlés, illetve az elnökség által hozzáutalt ügyekben.
III. A tagság (16. pont)
- Jogok és kötelezettségek A rendes tag jogosult a közgyűlésen és a szakmai összejöveteleken részt venni és szavazni, tisztségviselővé választható. Köteles részt venni az Ipartestület munkájában, hozzájárulni feladatai teljesítéséhez, és a tárgyév június 30-áig a közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizetni.
- Pártoló tag Jogosult — ha nem természetes személy, képviselője révén — a közgyűlésen és a szakmai összejöveteleken részt venni; köteles az általa vállalt vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
- Tagfelvétel A tagsági jogviszony keletkezéséről első fokon az elnökség dönt határozattal. Az elnökség tagfelvétel tárgyában hozott határozata ellen bármely tag a közgyűléshez fordulhat; a közgyűlés döntésével szemben a törvény szerinti további jogorvoslatnak van helye.
- A tagság megszűnése A tag halálával (jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével), kilépésével, valamint kizárásával szűnik meg. A kilépést az alelnöknek kell bejelenteni.
IV. Az Ipartestület működése (17. pont)
Az Ipartestület rendes vagy rendkívüli közgyűlést tart. A rendes közgyűlés évente legalább egy alkalommal, a rendkívüli szükség szerint ül össze. A közgyűlés szabályszerű összehívása írásban, igazolható módon, meghívóval történik (elektronikus úton is, ha a meghívott ehhez előzetesen írásban hozzájárult). A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van; határozatképtelenség esetén az eredeti napirenddel, a jelenlévők számára tekintet nélkül összehívható egy megismételt közgyűlés, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.
Szavazási szabályok
- Egyszerű többség A napirendre tűzött kérdésekben, valamint az SZMSZ módosításáról és a tagfelvételről a jelenlévő rendes tagok szavazataik kétharmadával döntenek.
- Háromnegyedes szótöbbség Az Alapszabály elfogadásához és módosításához, más civil szervezettel történő egyesüléshez, abba történő belépéshez vagy szétváláshoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Ipartestület céljának módosításához és megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- Nyílt szavazás A közgyűlés döntéseit valamennyi esetben nyílt szavazással hozza.
A közgyűlés kizárólagos hatásköre (13. bekezdés)
| Pont | Tárgy |
|---|---|
| a) | az Alapszabály elfogadása és módosítása |
| b) | más civil szervezettel történő egyesülés, megszűnés vagy szétválás kimondása |
| c) | az elnök, az elnökség további tagjai és a számvizsgáló megválasztása, visszahívása |
| d) | a költségvetés megállapítása |
| e) | az előző éves szakmai beszámoló és az éves szakmai terv elfogadása |
| f) | az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló beszámoló és az éves pénzügyi terv elfogadása |
| g) | az elnökség törlés és kizárás tárgyában hozott határozatai elleni jogorvoslatok elbírálása |
| h) | az elnök, az elnökség további tagjai és a számvizsgáló törléséről és kizárásáról való döntés |
| i) | az Ipartestület által alkotott szabályzatok elfogadása és módosítása |
A tisztségviselő visszahívható, ha önhibájából egy évet meghaladóan nem látja el tisztéből fakadó tevékenységét, vagy tartósan, illetőleg súlyosan az Ipartestület kárára gyakorolja azt. Az elnökséget, a számvizsgálót és a munkabizottságok vezetőit a négyévente megtartott rendes (tisztújító) közgyűlés választja.
Melléklet — a MACSOI által végezhető gazdasági tevékenységek
A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 2008) szerint:
| Kód | Tevékenység |
|---|---|
| 16.10 | Fűrészárugyártás |
| 16.29 | Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása |
| 42.99 | Egyéb m.n.s. építés |
| 43.99 | Egyéb speciális szaképítés m.n.s. |
| 47.99 | Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem |
| 52.10 | Raktározás, tárolás |
| 58.14 | Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
| 71.12 | Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
| 71.20 | Műszaki vizsgálat, elemzés |
| 72.19 | Egyéb természettudományi műszaki kutatás, fejlesztés |
| 74.90 | Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
| 82.30 | Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
| 85.32 | Szakmai középfokú oktatás |
| 85.41 | Felső szintű, nem felsőfokú oktatás |
| 85.59 | Máshova nem sorolt egyéb oktatás |
Kelt Budapesten, 2018. március 3-án — Nagy András, elnök
A jelen Alapszabály, illetve annak módosításai a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Törvényszék jóváhagyását követően léptek, illetve lépnek hatályba. Ellenjegyezte Budapesten, 2018. április 11-én: dr. Menczel Mónika ügyvéd (1195 Budapest, Zrínyi u. 19.; az Ipartestület által meghatalmazott jogi képviselő, KASZ: 36065213). Nyilvántartó szerv: Fővárosi Törvényszék, 11.334 sz.
